Nofertiti (Nofernoferuaton; Nefertiti, Nofretete; jelentése: „a szépség megérkezett”) ókori egyiptomi királyné a XVIII. dinasztia idején, Ehnaton fáraó felesége. Mellszobra az ókori egyiptomi művészet egyik legismertebb alkotása. Számos rejtély övezi, sem származásáról, sem haláláról nem tudni pontosat; temetkezési helye nem ismert, múmiáját nem sikerült azonosítani. Feltételezték, hogy azonos a Nofernoferuaton vagy a Szemenhkaré nevű társuralkodóval, akik uralkodásának utolsó éveiben álltak Ehnaton mellett, de ezen elméletek ellen is erős bizonyítékok szólnak.
Származása
Nofertiti családjáról biztosan semmit nem tudunk, mivel nem viselte „a király leánya” vagy „a király nővére” címeket, biztos, hogy nem az egyiptomi királyi családból származott.Gyermekein kívül egyetlen vér szerinti családtagja, akit a feliratok azonosítanak, húga, Mutnedzsmeth.
Házassága és gyermekei
Nofertiti valószínűleg Amenhotep trónra lépése körül ment feleségül az ifjú fáraóhoz, és annak első számú felesége (nagy királyi hitves) lett.Házasságukból fiúgyermek szinte biztosan nem született, vagy ha mégis, akkor nem élte túl a csecsemőkort. Hat leánygyermekük ismert; nevük és feltételezett születési idejük:
Meritaton (az első uralkodási évben vagy előtte; legkésőbb a 2. évben / i. e. kb. 1354)
Maketaton (a 3. év körül / i. e. kb. 1353)
Anheszenpaaton (a 4. vagy 5. évben / i. e. kb. 1351)
Nofernoferuaton Ta Serit (a 7. év körül / i. e. kb. 1349)
Nofernoferuré (a 8. évben vagy a 9. év elején / i. e. kb. 1348)
Szetepenré (a 9. vagy a 10. évben / i. e. kb. 1347)
Nofertiti férje uralkodása alatt rendkívül fontos szerepet töltött be, már-már társuralkodóként állt Ehnaton mellett. A királynéi szerep jelentőségének növekedése már III. Amenhotep uralkodása alatt is megfigyelhető volt, mikor Tije nagy királyi hitvest olyan jelenetekben ábrázolták, amilyen korábban csak uralkodó fáraónak járt – például szfinx alakban, amint lesújt ellenségeire –, egy szobron pedig férjével egyforma magasnak tűnt.
Tije ábrázolása és neve rendszeresen feltűnt
férjéé mellett, a királyné gyakorlatilag az istenített fáraó női
megfelelője lett, és Szedeingában külön templomot emeltek a
tiszteletére.
A királynéi befolyás erősödése és ennek hangsúlyozása folytatódott
IV. Amenhotep uralkodása alatt is. A fáraó befejezetlenül maradt karnaki temolomai közül az egyiket, a Hut-Benbent
Nofertitinek szentelték, itt férje nincs is jelen a képeken, a
királynét lánya, Meritaton kíséri. Nofertiti a teremtő isten női princípiumát
jelképezte.
IV.
Amenhotep uralkodásának 4. évében Ehnatonra változtatta a nevét, ezzel
is mutatva elkötelezettségét reformjai iránt. Szintén még ezekben a
korai években a királyné neve kiegészült, innentől kezdve Nofernoferuaton Nofertiti néven említik a feliratokon (a Nofernoferuaton, mely később a királyi pár negyedik lányának a neve is lett, azt jelenti: „Aton szépeinek szépe” vagy „Aton legszebbje”; a nofer egyébként egyaránt jelentett szépet és jót is.)
A királyné nevét időnként egy helyett két kartusba írták, külön a Nofernoferuatont és külön a Nofertitit,
ami megint csak megkülönböztetett jelentőségére utal, hiszen mindaddig
csak a fáraóknak járt a kettős kartus, melybe külön írták uralkodói és
személyes nevét. Ehnaton ezen kívül egy sor hangzatos címmel is
felruházta feleségét: Nagy dicséretben álló; Nagy kegyben álló; A
palota hatalmas úrnője; Tökéletes arcú; Gyönyörű, tollakkal ékes; Kinek
hangja megörvendezteti a szívet; A Két Föld úrnője.
Vallási
jelentősége a régi, politeista hitben
gyakori istentriádokra vezethető vissza, melyekből Ehnaton ötletet
merített. Aton és a királyi pár a héliopoliszi teremtő istennek,
Atumnak, és gyermekeinek, Su levegőistennek és Tefnut páraistennőnek
feleltek meg; hat gyermekükkel együtt a héliopoliszi enneád amarnai
változata teljessé vált.
Eltűnésének rejtélye
Ehnaton uralkodásának 14. évében Nofertiti váratlanul eltűnik, nevét nem említik többé. Egyes feltételezések szerint ő is a járvány áldozatául esett, más elméletek szerint valamiért kiesett a fáraó kegyeiből, és egy kisebb palotában, az úgynevezett északi palotában élte le hátralévő életét. Régebben a kegyvesztés elméletét erősítette az a tény, hogy nevét több helyen (például az Ahet-Atonhoz tartozó üdülőben, a Maru-Aton palotában) mintha kivakarták és valamelyik lánya nevével helyettesítették volna; az újabb kutatások azt mutatják, a hercegnők neveivel nem Nofertiti, hanem Ehnaton másodfelesége, Kia nevét írták fölül.
Mellszobra
Nofertiti mellszobra, melyet egy Thotmesz nevű szobrász készített, az ókori egyiptomi művészet egyik legismertebb alkotása. Feltehetőleg későbbi szobrokhoz és képekhez készült modellnek, hogy a királynénak ne kelljen mindig modellt állnia.
A szobrot a német régészek találták meg 1912-ben, és – máig nem teljesen tisztázott körülmények között – Németországba vitték. Egyiptom többször kísérletet tett a szobor visszaszerzésére, de a német múzeum 2007-ben még kölcsön sem adta egy egyiptomi kiállításra, azzal az indokkal, hogy túl törékeny az utazáshoz.
2009 márciusában a szobron komputertomográfiás vizsgálatokat végeztek, és megállapították, hogy a stukkóbevonat alatt található eredeti szobor kevésbé idealizált arcvonásokat mutat, arccsontjai alacsonyabban fekszenek, orrán kis dudor van, szája szélén ráncok. Mindeddig úgy tartották, a stukkóréteg csak vékony bevonat és nem módosított magán a szobron.
Múmiája
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése